Cukorról
Mi a cukor?
A cukornád kialakulása Kr. e. 15000 és 8000 között Melanéziában (Új-Guinea) kezdődött, majd 6000-ben jutott el Indiába, a „cukorgyártás bölcsőjébe”. A nád termesztése és levének feldolgozása innen terjedt el, de a kristályos cukor előállításának pontos időpontja nem ismert.
Honnan ered?
Nagy Sándor perzsa birodalom meghódítása (Kr. e. 327) után seregével az Indus torkolatáig nyomult előre. Admirálisa, a krétai Nearchos, európai emberként először jelentett be egy indiai nádról, amely „méhek nélkül ad mézet”. Kr. u. 600 körül a perzsák először formáltak cukrot, ezzel a süvegcukor feltalálói lettek.
Ki használta?
Az arabok hódító hadjáratai után a cukornád eljutott Egyiptomba, Észak-Afrikába, Szicíliába és Dél-Spanyolországba, de a nyugati világ először a keresztes hadjáratok során ismerte meg. 1174-től Velence vált az európai nádcukor-kereskedelem központjává. Európában a 13. századtól cukorfinomítókat hoztak létre, de a cukor még a 16. században is luxuscikk és gyógyszer volt. Kolumbusz 1493-ban honosította meg a cukornádat az újvilág spanyol és portugál felségterületein. Ennek következtében a 17. század elején Portugália lett Európa cukorellátója, majd a Karib-tengeri gyarmatainak cukornádültetvényei miatt Anglia vezető szerepet vállalt az európai cukorpiacon.
Európa meghódítása
1747-ben Sigismund Andreas Marggraf, a német gyógyszerész, felfedezte, hogy egyes répafajtákban ugyanaz a cukor (szacharóz) található, mint a csak „délen” termeszthető cukornádban. Tanítványa, Franz Carl Achard, folytatta a kísérleteket, és ő nemesítette a répát, hogy növelje a cukortartalmát. Ennek eredményeként 1784-ben született meg a cukorrépa, mint ipari növény. Achard 1801-ben létesítette a világ első répacukorgyárát.
Magyarországon az 1790-es évek elejétől 1808-ig terjedő időszakot Tessedik Sámuel irányította, aki Európában elsőként hozott létre gyakorlati gazdasági és ipariskolát, valamint a korszerű mezőgazdasági termelés úttörője volt. 1794-ben ismertette répatermesztési tapasztalatait, és 1796-ban először készített répából cukrot Magyarországon.
A cukor felhasználása
1803-ban Gertinger János Sámuel eperjesi gyógyszerész olyan répából gyártott Debrecenben cukrot, amelynek magjait Tessediktől kapta. Gertinger 2750 font répából Achard eljárása szerint 60 font szilárd cukrot állított elő ( 1 font = kb. 0,5 kg ).
Gyümölcscukor (fruktóz)
A gyümölcscukor kémiai szerkezetét tekintve monoszacharid, egyszerű cukor. Egy monoszacharid egységből álló,6 szénatomszámú ketohexóz. A répacukor (sacharó) egyik alkotóeleme a glükóz (szőlőcukor) mellett. A gyümölcsökben, mézben, egyes zöldségfélékben természetes állapotban megtalálható. A cukrok közül a legédesebb cukorféleség, édesebb a szőlő,- illetve a répacukornál is.
A répacukornál erősebb az édesítő hatása, így kevesebb is elegendő belőle. Ily módon csökkentheti a bevitt energiamennyiséget. Felhasználása a répacukoréval azonos, sütéshez, főzéshez egyaránt használható.
Korlátlanul nem fogyasztható, mivel egyszerű szénhidrátnak minősül: az energia és szénhidrát tartalma a többi cukoréhoz hasonló, de mennyiségileg kevesebbet használunk fel belőle.
A gyümölcscukor –mivel természetes édesítőszer- előnye a mesterséges édesítőszerekkel szemben, hogy nincs mellékíze és hőálló : főzésre, sütésre, sőt befőzésre is alkalmas, hőhatásra nem keletkezik keserű utóíz. Az élelmiszerek nedvességtartalmát jobban megköti, ezért a vele elkészült tészta, sütemény tovább friss marad.
Szénhidrát anyagcsere-zavarban szenvedők a szorbitból és fruktózból összesen 30 g-ot fogyaszthatnak a napi engedélyezett szénhidrátmennyiségen belül.
A fruktóz fogyasztása nem helyettesíti a változatos és kiegyensúlyozott étrendet, valamint az egészséges életmódot!
Nyírfacukor (xilit E967)
Nyírfacukor egy fehér, édes kristályos szénhidrát. Természetes cukoralkohol, melyet eredetileg, a nyírfa kérgének rostjaiból vonták ki Finnországban. A nyírfán kívül számos zöldségfélében, gyümölcsben előfordul, az emberi szervezet is előállítja. 40 %-kal kevesebb kalória, mint a kristálycukorban.
A cukor helyett XILIT-et tartalmazó ételek/italok fogyasztása a fogyasztást követően kisebb mértékű vércukorszint-emelkedést okoz, mint a cukrot tartalmazó ételek/italok fogyasztása.
A kedvező hatás elérése érdekében a fogyasztásra kész étel/ital cukortartalmának legalább 30%-át xilittel kell helyettesíteni.
Fontos szabály, hogy a szervezetet fokozatosan kell hozzászoktatni.
Ajánlott fogyasztási mennyiség: édesítőszer-tartama miatt felnőtteknek maximális napi bevitel: 0,5 g/testtömeg kg. Gyermekeknek testtömegükkel arányosan kevesebb mennyiség fogyasztását ajánljuk.
Figyelem:
Nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású.
Kisállatoknak, házi kedvenceknek nem adható.
Cukorról érdekességek
Az első cukorfőzde a mai Ercsi Cukorgyár területén, Lilien József báró birtokán létesült 1808-ban. A cukorfőzést Tessedik híres szarvasi mezőgazdasági iskoláján kívül később Linberger Gyula pesti iskolája is népszerűsítette. (1835-ben 100 cukorfőző dolgozott, egyik-másik – családjával – napi 100-200 fontnyi süvegcukrot tudott előállítani.) A magyar cukoripar gyáripari jellege 1849-től 1867-ig alakult ki és 1888-ra vált nagyiparrá.